Gyermekpszichológiai írásaim
Mi történik a gyermekpszichológusnál?
Ez a cikk ott kezdődik, mikor a gyermek az első szülővel való megbeszélés után belép a pszichológus ajtaján, és az becsukódik mögötte, a szülő pedig a váróban marad teli szorongó izgalommal. Mi történik odabenn?
Valószínűleg minden szakembernél más eszközökkel, de ugyanaz a folyamat kezdődik- keretek megbeszélése, kapcsolatépítés, erősségek és nehézségek felmerése. Nálam az első alkalom eleje többnyire egy rövid megbeszélés arról, mit jelent az, hogy pszichológus, és a gyermek szerint vele min lehetne dolgozni azért, hogy jobban érezze magát. Érdemes ezt otthon is elővenni az első találkozás előtt. Szerencsére pszichológushoz járni egyre elfogadottabb, én is el szoktam mondani, hogy nem csak az adott gyermek jár egyedül, hanem rengetegen, különböző problémákkal. Azt is el szoktam mondani, hogy titoktartási kötelezettségem van, nem csak a szülő, hanem a gyermek felé is, tehát ha ő mond el olyat, amiről nem akarja, hogy a szülő tudjon, azt sem adhatom tovább (kivéve persze, ha a titok valamilyen szempontból veszélyes a személyes biztonságára).
A pszichológus egyik legfontosabb hatótényezője a kapcsolat. Ha a kapcsolat jó, a felnőtt vagy a gyermek megértve, elfogadva érzi magát, azon a talajon már elindulhat a változás. Ahogy a felnőttek, a gyerekek sem tudnak első alkalommal megnyílni egy ismeretlennek. A későbbi munkához fontos, hogy a gyermek és a pszichológus között megbeszélt keretekre épülő, bizalmas kapcsolat alakulhasson ki. Ezért az első találkozás inkább ismerkedés, a kapcsolat megalapozása, a nehézségekről való beszélgetés főleg a későbbi alkalmakon kerül sorra. A gyermek korától és személyiségétől függ, hogy mik az ismerkedésre használt eszközeim; van, hogy beszélgetés, van, hogy játék, van, hogy felváltva kérdezünk egymástól, vagy rajzolunk.
Megtörténhet tehát, hogy egy kisebb gyermek úgy megy ki a pszichológustól, hogy végig "csak" játszott. Ezalatt a játék alatt azonban többminden történik, ami a későbbiek szempontjából nagyon fontos. Először is az élvezetes közös játékkal épül a kapcsolat. Ezen kívül a pszichológus ezalatt végig a gyermekre és jelzéseire koncentrál, megpróbálja megállapítani, mik azok az alapok, amelyekre a kesőbbiekben építeni lehet, mik azok a területek, amikkel foglalkozni kell. Tud-e a gyermek hosszan elmélyülni egy tevékenységben? Hogy kommunikál? Mik az érdeklődési területei? Helyzetnek megfelelően viselkedik-e? Mennyire barátságos? Tudja-e figyelembe venni mások szempontjait? Mennyire vannak jelen a játékában különböző érzelmek, indulatok? Ez csak néhány kérdés azok közül, amelyeket néhány játékkal töltött alkalom után meg lehet válaszolni. A gyermek megismerése azért is nagyon fontos, mert így lehet megtervezni azt is, hogy lehet majd vele közösen haladni, milyen eszközöket érdemes használni, mennyire gyorsan lehet megközelíteni a nehézségét, kell-e, és hogyan az esetleges ellenállásával dolgozni.
Az első alkalommal a pszichológus valószínűleg nem tud majd visszajelezni a szülőnek; én például általában a negyedik-ötödik óránk után szoktam új, szülővel való találkozást javasolni, hogy megbeszélhessük a tapasztalatainkat. Azért is érdemes ennyit várni, mert az ismerkedés, felmérés folyamata viszonylag hosszú, a bizalom minden találkozással tovább épül. Gyakran előfordul, hogy negyedik, ötödik alkalommal érzi csak a gyermek kellően biztonságban magát ahhoz , hogy oldottan beszélgessen, vagy csak addigra lehet megközelíteni egy érzékeny témát, korábban tehát nem lenne elég vagy elég hiteles benyomás, amit a szülővel is meg lehetne osztani. A pszichológus természetesen az ismerkedési folyamat közben is elérhető marad a szülő számára e-mailen, telefonon vagy akár egy köztes konzultációt egyeztetve személyesen is, a negyedik-ötödik alkalom után pedig részletesen átbeszélhetőek mindkét fél tapasztalatai a gyermekkel kapcsolatban.
Válás és pszichológus
A szülők kapcsolatának megromlásakor rengeteg kérdés merülhet fel, amiket az ember szívesen megkérdezne egy pszichológustól. Ezek egy részét fogom összefoglalni az alábbiakban.
Együtt maradni a gyerek miatt?
Sokan vannak, akik már régóta fontolgatják a válást, de úgy gondolják, jobb együtt maradni a gyermek érdekében, vagy megvárni egy bizonyos életkort, amikor a gyerekek már könnyebben viselik a különköltözést. Általában véve elmondható, hogy ha csak ez az indok, ami a szülőpárt egy megromlott kapcsolatban tartja, akkor nem érdemes várni: minél kisebbek a gyerekek, annál könnyebben alkalmazkodnak egy új rendszerhez. A gyermek érdeke, hogy a lehető legnagyobb megteremthető nyugalom és szeretet vegye körül; a szülők hangulata, stressz szintje az ő állapotára is nagy hatással van. A válás, bár érzelmileg megterhelő, hosszabb távon minden érintett fél számára nagyobb nyugalmat hozhat, mint a folyamatos feszültségekkel teli együttélés.
Az is fontos, hogy a gyermek milyen mintát lát maga előtt a párkapcsolatokra vonatkozóan - ha azt látja, hogy egy kapcsolat kölcsönös tiszteleten és szereteten alapszik, maga is hajlamosabb lesz majd hasonlóakat kialakítani.
Mikor érdemes együtt maradni?
Ha mindkét szülő lát még lehetőséget a párkapcsolat megmentésére, és közös munkát tudnak belefektetni, érdemes együtt dolgozni a minőségibb kapcsolódás kialakításáért. Ebben az esetben akár a párterápia is nagy segítséget jelenthet.
Ha a kapcsolat már nem megmenthető, de mindkét fél elkötelezett a békés válás iránt, jó megoldás lehet mediátorhoz fordulni vagy válásterápiát igénybe venni.
Miben segítheti a pszichológus a gyermeket és miben nem?
Köztudott, hogy konfliktusos válás során a gyermekelhelyezési per részeként pszichológus véleményét is meg szokták hallgatni a bíróságon. Sokan igyekeznek meggyorsítani a folyamatot, és előre megvizsgáltatni a gyermeket. Ez sajnos többnyire nem éri el a kívánt eredményt: a bíróság kizárólag a saját maga által kirendelt pszichológus szakértő véleményét szokta figyelembe venni a per során.
A szakmán belül eltérnek az álláspontok abban, hogy aktívan zajló válás alatt lehetséges-e megsegíteni a gyermeket. Sokan azon a nézőponton vannak, hogy sikeres ellátás kizárólag a válás lezárultakor, az új egyensúly kialakulása után lehetséges, mikor a gyermeket nem zaklatják már fel a mindennapos konfliktusok és a bizonytalanság. Személy szerint azt gondolom, hogy egy konfliktusos válás nagyon sokáig elhúzódhat, ha ez megviseli a gyermeket, nem szerencsés segítség és külső támogatás nélkül hagyni ezalatt az idő alatt sem; a bizonytalanság és a nehéz helyzet átvészelésében is sokat segíthet egy pszichológus. Amennyiben a felügyeleti jogot a szülők közösen gyakorolják, a gyermek ellátásához mind a két szülő beleegyezése szükséges.
Elváltunk, a gyermeken nem látom a hatását, kiegyensúlyozottnak tűnik, érdemes pszichológushoz vinnem?
A találkozások során a pszichológus kapcsolatot épít a gyermekkel, majd felméri, van-e szüksége bármilyen támogatásra. A gyerekek általában ezt a folyamatot pozitív élményként szokták megélni- egy barátságos felnőtt rájuk irányuló kizárólagos figyelme a többségük számára kellemes élmény. Ártani tehát nem árthat vele. Ugyanakkor azonban ha a gyermeket a vártnál jobban megvisel egy helyzet, az többnyire nem marad észrevétlen- vagy otthon, vagy a közösségben kiütköznek olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy több támogatásra lehet szüksége. Ha otthon és a közösségben hangulata kiegyensúlyozott, viselkedése többnyire nyugodt, valószínű, hogy jelenleg nincs szüksége ellátásra.
Könyvajánló:
Felnőttnek:
Gyurkó Szilvia: Rám is gondoljatok!
Bogár Zsuzsa: Válásterápia
Singer Magdolna: Ki vigasztalja meg a gyerekeket?
Gyerekeknek:
Gimes Dóra: Csomótündér (8 éves kor felett)
A másik szülő hiányára:
Csapody Kinga: Hiányzol! De addig is jól érzem magam!
Catherine Leblanc- Eve Tharlet: Akkor is szeretnél?
Patrice Karst: A láthatatlan fonal